B.-A.-Z. megyei útmutató
A pleisztocén elején (kb. 2,5 millió évvel ezelőtt) kialakuló ún. Sajótorkolati süllyedék az ős Sajó, -Hernád, -Bódva folyók által szállított hordalék lerakási területe volt, gyakorlatilag a 11-12.000 évvel ezelőtti időig. A hordalékkúp az Alföld egyik legtökéletesebb hordalékkúpja. A lerakódott kavics és homok összmennyisége kb. 125 km3-t tesz ki. Az üledékek térbeli rendjét az északról dél felé való finomodás jellemzi. A pleisztocén korú kavicsos rétegek (ún. „Sajó-kavics”) összvastagsága Franyó F. (1966) szerint az érintett területen elérheti a 40-60 m-t is. Felszín alatti mélysége csekély, 3-5 m közötti. A felhalmozott törmelékanyag többnyire metamorf összetételű (80-85 %-ban kvarc), jelentős része többszörösen áthalmozott. Csak néhány %-nyi mennyiségben keveredik hozzá a Bükk peremének előtéri üledéksorából lepusztuló karbonátos és andezites kavicsanyag. Ezzel magyarázható széles körű felhasználhatóságuk.
Az időszak vége felé bekövetkező helyi bevágódásokat lokális kiszáradások-, helyenként a szél felszínformáló hatása kísérte. A kavics felhalmozódását követő időszak során a kavicsos hordalékon iszapos-agyagos lerakódások jelentkeztek.
A kavicsos rétegek összvastagsága a Sajó-Hernád völgyében és hordalékkúpjában. (Franyó F. nyomán) | A kavicsos rétegek felszín alatti mélysége a Sajó-Hernád völgyében és hordalékkúpjában. (Franyó F. nyomán) |